Baleset után...avagy a betétlap helyes kitöltése
Lehetünk akár okozói, akár elszenvedői is, egy közúti baleset sosem jön jókor. Azonban bármikor megtörténhet a baj és nem mindegy, hogy hogyan reagálunk rá! Jobb inkább felkészülten, higgadtan, átgondolt fejjel cselekedni, mintsem kapkodva elintézni a papírmunkát. A szükséges dokumentáción ugyanis rengeteg múlik. Jelentős fejtörést, és anyagi károkat okozhat, ha nem töltjük ki megfelelően a betétlapot! Nézzük meg most, hogyan kell helyesen eljárunk, ha közúti baleset résztvevőivé válunk...
Közvetlen a baleset utáni teendők
Mikor kell rendőrt hívni? Eltérő vélemények vannak annak kapcsán, hogy koccanás esetén érdemes-e rendőrt hívnunk. Egyesek szerint mindig érdemes tárcsázni a rendőrség telefonszámát, mások szerint feleslegesen akadályozzuk vele a forgalmat, elegendő megfelelően adminisztrálnunk az eseményeket. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben személyi sérülés történt, állampolgári kötelességünk értesíteni a rendőrséget és a mentőket!
Érdemes rendőrt hívni akkor is, ha személyi sérülés nem történt, viszont az anyagi kár jelentős, nem csupán egy koccanás történt! Ha a vétkes nem ismeri el a károkozást is értesítsük a hatóságot. Ilyen esetben azonban fontos tudni, hogy a rendőri intézkedés, eljárást is fog maga után vonni!
Rendőrség értesítése esetén meg kell várni a helyszínelést, ami akár órákig is eltarthat. Mielőtt kiérne a hatóság a baleset következtében kialakult helyzetet csak az esetleges sérült(ek) védelme és a forgalom biztonsága érdekében szabad megváltoztatni.
Amennyiben nincs szükség rendőri intézkedésre - mert például csak egy koccanás történt, és meg tudnak egyezni a felek - nagyon fontos, hogy rögzítsük a baleset nyomait. A baleseti kárbejelentő lap (hétköznapi nevén "betétlap") kitöltése mellett gondosodjuk a baleset okozta károk, a baleset pontos helyszínének lefényképezéséről. A képeken legyen látható a balesetben részt vevő járművek egymáshoz és az úthoz viszonyított helyzete is.
A betétlap kitöltése
A baleseti kárbejelentő lap (továbbiakban betétlap) kikérhető a biztosító társaságunktól, bár általában biztosításkötéskor automatikusan postázzák azt. Érdemes legalább egy toll kíséretében az autónkban tartani, hiszen bármikor jól jöhet, hogy kéznél van, ha megtörténik a baj. Előfordulhat, hogy baleset esetén még sincs kéznél, ilyenkor első körben próbáljunk a baleset esetleges további résztvevőitől kérni, ha ez nem megoldható egy üres papírra rögzítsük az alábbiakat:
balesetben résztvevők neve, címe, jogosítvány száma, biztosítási kötvény száma
járművek rendszáma, forgalmi száma
baleset pontos leírása
balesetben részt vevők álláspontja (vétlen, károkozó)
gépjármű vezetők aláírása
A betétlap kitöltésekkor nem szükséges a felek azonos álláspontja, ellentétes kárleírások is közölhetők.
A betétlap helyes kitöltése jól látszik az alábbi dokumentumon:
A fent említett alkuszcég weboldaláról letölthető üres betétlap is: Üres betétlap letöltése
Nagyon fontos, hogy helyesen, megfelelő adatokkal töltsük ki a betétlapot! Ha rosszul töltjük ki sok aggodalomra, és kevés anyagi térítésre számíthatunk a kárrendezés során!
Betétlap kitöltési tippek, tanácsok:
A betétlapon megtalálható minden kérdést pontosan válaszoljon meg mindkét résztvevő!
Ha nincs közös megegyezés, egyik fél sem ismeri el a felelősségét, abban az esetben is töltsétek ki a betétlapot!
Aláírás előtt figyelmes olvasd át a betétlapot, és csak akkor írd alá, ha annak teljes tartamával egyet értesz!
A baleset utáni napok teendői
A baleset után a károkozónak 8 napja van arra, hogy a saját biztosítójánál bejelentse a történteket. A károsultnak 30 napja van arra, hogy kárigényét jelezze a biztosító felé. A bejelentés során a betétlapot el kell juttatni a biztosító társaságnak, ahol a kötelező biztosítás megkötése történt. Ha a károkozó rendelkezik Casco biztosítással, akkor annál a biztosító társaságnál is meg kell tenni a bejelentést, ahol a Casco biztosítás létrejött (amennyiben eltér a kötelező biztosítótól.)
Kárrendezés
Optimális esetben a károkozó elismeri a vétséget, és a kárszenvedő térítést kap a károkozó kötelező felelősség biztosítójától. Bejelentést követően egy kárszakértő felméri a kár mennyiségét és milyenségét, hogy sor kerülhessen a kárrendezésre. De mi van akkor, ha a helyzet nem ilyen optimális?
Ha a balesetben résztvevők nem tudnak megegyezni...
Ilyen esetben a károkozónak vélt fél kötelező felelősség biztosítójához kell fordulni, ahol egy független igazságügyi szakértő bevonásával fényt derítenek a baleset felelősére.
Ha a vétkes nincs biztosítva...
Akkor a károkozó jármű üzembentartója a balesetet követő 8 napon belül köteles a Magyar Biztosítók Szövetségénél (továbbiakban Mabisz) bejelenteni a káreseményt. Ilyen esetekben a Mabisz egy úgynevezett garancialapból fedezi a vétlen résztvevő kárát. A kártalanítási számla évente 2,3-2,5 milliárd forint kifizetést teljesít, amely nagyjából ötezer esetet jelent - a Belügyminisztérium adatai szerint.
Ha a károkozó ismeretlen...
Példának okáért sajnos gyakori eset: parkoló autónak nekimennek, és a vétkes sofőr felelősségvállalás nélkül elhagyja a helyszínt. Mit tehetünk utólag, ha mi vagyunk a kárszenvedők?
Ha rendelkezünk Casco biztosítással jelentsük a biztosító társaságnak kárunkat, és a Casco biztosítás terhére rendezik azt.
Ha nem rendelkezünk Cascoval, csupán kötelező biztosítással, keressünk tanukat, térfigyelő kamera felvételeket, bármilyen bizonyítékot a károkozóról. Ezek hiányában sajnos nem térítik meg kárunkat.
Felhasznált források: hvg.hu/cegauto , www.proviti.hu